"Óh, mennyi minden lehettem volna, ha az a volna ott nem lett volna"

Sokat foglalkoztat a gondolat, hogy hogyan kéne élni. Talán úgy, mint aki megtudja, hogy meg fog halni. Úgy értem, nemsokára. Az ösztöneinkben -ha minimálisan is- de ott van az előretervezés, a tartalékolás iránti vágy-, így nem lehet csupán két végén meggyújtani azt az élet-gyertyát, kell azért valami állandóság és rendszer is. Én még annyi mindent szeretnék csinálni. Akarok énekelni, játszani, írni, fotózni, hegedülni, tangóharmónikázni, zongorázni, meg franciául beszélni,meg angolul (és ha már itt tartok a németet se ártana felidézni), meg utazni, stoppolni, sokat, meg szerelmes lenni (az nagyon), meg csak egyéjszakázni, meg olvasni, meg cigizni, meg nem cigizni, meg sok bort inni, meg borszakértő lenni, saját borral (azt akarom, hogy kiváltsam a férfiak elismerését egy valóban ízletes borral), meg újraismételni a gimis tananyagot, mindet,mert érdekes és elfelejtettem, meg balettozni, meg rokizni és társastáncolni, meg ékszereket készíteni, meg művtörit tanulni és tudni a házakról meg a szobrokról, ki csinálta, milyen stílusban (múlt télen Pécs szobrai könyvvel a hónom alatt zarándokoltam és forraltboroztam és fotóztam és egyedül), anyuékkal is jó lenne több időt tölteni. Szeretnék ejtőernyőzni, búvárkodni, tevegelni, "delfineken lovagolni -ahogy az IQ-fighter Balatonszépe kisasszony mondotta vala-. Szeretnék kis orrot és szeretnék nagy orrot, hosszú hajat, rövid hajat, szeretnék mindent-mindent, és egyszerre!!!!
Lesz-e vajon olyan pillanatom az életemben (lesz!), amikor elgondolkozom, mennyi minden lehettem volna és én nem jól választottam? És vajon mi lesz az, amit választok? Igazából még bármi lehetnék (najó, balettáncos nem, mert azok már az anyaméhben pliéket rúgdosnak), de akármi. És félek, hogy elrontom, hogy elrontottam már.

"Lehettem volna egy igazi sztár,
egy illanóan csábos szirén,
balettpatkány, vagy statisztalány,
vagy maga a PSOTA IRÉN.

Lehettem volna a Chiccolina,
dáma, kiért döglik a nép,
lehettem volna Mao Ce Tungné,
Sanghajban született a csip-csup-csélcsap
Csöcs a kéjnő, ma se késő,
és valóraválhat egy álomkép."

(megj: ezek közül maga a Psota Irén szeretnék leginkább lenni )